Az öcsém cipészműhelyéből cég lesz, de hol és hogyan?

Régen a bal és a jobb cipő ugyanarra a kaptafára készült, és csak a 19. század elején terjedt el, hogy a két láb külön formát kapjon. Az öcsém ezt minden új vevőjének elmondja, miközben a sarkat csiszolja. Tizenkét éve javít és készít cipőt egy kis műhelyben, ahol a bőr és a ragasztó szaga már a lépcsőn fogad, a polcon pedig sorban állnak a kopott fa kaptafák, mint egy régi család fényképei.

Idén ősszel egy régi tanítványa beszállna mellé, és együtt egy kézműves cipőmárkát indítanának, ehhez pedig már cég kell.

Papírmunka kaptafa nélkül

Egy este a grossoffice.hu tájékoztatójában olvastam a kft alapítás menetéről, mert az öcsém a talpakhoz ért, nem a nyomtatványokhoz, és a keresgélést rám bízta, mondván, hogy a nővére mindig is a család ügyintézője volt. A leírás végre emberi sorrendbe tette a lépéseket: ügyvéd, adatok leadása, az iratok aláírása, aztán a bejegyzés, ami az oldal szerint többnyire 2-3 munkanap alatt megvan. Azt is megírták, hogy a cégnév nem hasonlíthat túlságosan a már bejegyzett nevekre, ezért a kedvenc ötletünket rögtön át is húztuk. Kinyomtattam az öcsémnek, ő pedig ceruzával jelölte a margón, mit kérdez meg a könyvelőtől, hogy a kft alapítás ne évekig tartó tervezgetés legyen.

Vasárnapi névvita

Azóta vasárnaponként új cégneveken vitatkozunk a műhely hátsó asztalánál, egy bögre kakaó és egy félig talpalt bakancs társaságában. A grossoffice.hu oldala pedig ott maradt a könyvjelzői között, a kedvenc bőrápolós videói mellett.